A motorolajok fajtái
Egy kicsit talán előre szaladtunk: mielőtt még a boltok kínálatát kezdenénk el vizsgálni, előbb azt nézzük meg, hogy egyáltalán milyen fő fajták közül lehet választani.
• Az ásványi motorolaj az alap, a „természetes” motorolaj, ami az alapolaj, vagy más néven bázisolaj és az adalékok keverékéből épül fel. Tulajdonságai: mivel természetes, ezért molekulái rendezetlenek, ebből következően pedig tulajdonságai nem feltétlenül előre meghatározhatóak. Mint arra már korábban történt utalás, a modern motorolajoknak külön feladata a motor hűtésébe való besegítés, a hő hatékony elvezetése – erre képes az ásványi motorolaj is, ám messze rosszabb minőségben, mint a most következő típusok:
• A szintetikus motorolaj épp az ásványi ellentéte: ez egy laboratóriumban átalakított alapolajból jön létre, amelynek molekulaszerkezete stabilabb, rendezettebb, minőségét tekintve pedig ebből következően jóval megbízhatóbb. A szintetikus, vagy más néven fullszintetikus olaj már eleve azért születik meg, hogy tökéletes kenőanyagként funkcionáljon: ennek köszönhetően remek hő elvezető képességgel rendelkezik, így segíti a motor hűtőfolyadékának munkáját, ráadásul az ásványi olajjal szemben itt nem képződik koksz a motor leállása után.
• A részszintetikus motorolaj valahol a két eddig említett között helyezkedik el mind létrehozását, mind tulajdonságait tekintve: az ásványi motorolaj ebben az esetben egy hidrogénező finomítási folyamaton esik át, aminek köszönhetően jobb tulajdonságokkal ruházódik fel.
Visszatérve a vásárlás kérdésére: valószínűleg már mindenki sejti, hogy az árak tekintetében is látszódnak a különbségek a 3 fajta között: a legelőnyösebb jellemzőkkel bíró szintetikus motorolaj természetesen a legdrágább, és a legtöbb esetben ezt is szokták alkalmazni a mai gépjárműveknél.
Persze nem lehet mondani, hogy nincs különbség 2 ásványi olaj között: értelemszerűen a forrásuktól függően más anyagokat tartalmazhatnak, amik a feldolgozási folyamatokon is változtatnak.
A szakértők elmondása szerint a legjobb ásványi kőolaj az, amiből a lehető legkevesebb anyagot kell kivonni – ebben a tekintetben egyébként a magyar olaj egészen jó minőségűnek számít.
A viszkozitás kérdése
Látjuk már, hogy milyen fajták érhetőek el, most térjünk rá végre a címkéken található jelzésekre, és foglalkozzunk a sokat kerülgetett kérdéssel, a viszkozitással.
Minél nagyobb egy olaj viszkozitása, annál kevésbé kenhető – annál sűrűbb, „vastagabb”, ahogy a műhelyekben szokták hívni.
Értelemszerűen ebben a kérdésben egy arany középutat kell kijelölni: a túl nagy viszkozitású olaj lassabban éri el a motor különböző részeit az indítás után, tehát kevésbé tudja hatékonyan ellátni feladatát, az alacsony viszkozitású viszont elég gyors ugyan, de bizonyos esetekben nem elég sűrű ahhoz, hogy megakadályozza a fémek súrlódását.
A viszkozitásért alapvetően az alapolaj a felelős minden esetben, ezen lehet javítani a különféle adalékanyagokkal, viszont a legfontosabb, hogy ez a tulajdonság a különböző hőmérsékleti viszonyok között változik.
Ezt tudhatjuk meg a SAE-számból:A Society of Automotive Engineers által megállapított értékek SAE-számként megtalálhatók a motorolajok flakonjain, és ezek mutatják meg, hogy milyen viszkozitási tulajdonságokkal bír az adott kenőanyag.
Elemezzünk egy ilyen viszkozitási értéket: 15W-40 – mit látunk ebből?
A W előtt szám azt jelzi, hogy milyen minimum hőmérsékletig bírja az olaj megdermedés nélkül: a számítást úgy kell végezni, hogy 40-ből kivonjuk ezt a számot, és máris megkapjuk, hogy mínusz hány fok az alsó határ.
Ebben az esetben tehát: 40-15=25, tehát -25°C-ig lehet ezt az olajat használni.
Most jön a második szám, és bár elsőre értelemszerűnek tűnik, ez mégsem a maximális hőmérsékletet jelöli.
A 40 ebben az esetben egy bizonyos besorolást jelöl, amit az alapján állapítanak meg, hogy 100°C-on milyen az adott olaj viszkozitása: a példánk esetében ez az olaj a 40-es csoportba került, de lehetett volna 20-as, 50-es, vagy akár 60-as is.
Ha tehát nem is egyforma a számítási mód, a W két oldalán lévő értékek végső soron a legfontosabb információkat adják meg: a jobb oldali, hogy milyen hideget bír ki az olaj, a bal oldali pedig, hogy milyen meleget.
Régen, amikor még téli és nyári motorolajok léteztek, akkor ez a két érték valóban a két évszakra utalt, ma viszont sokkal inkább a hideg indításra, és a nagyon terhelésre kell gondolni, amikor ezeket nézzük.
Röviden tehát: minél kisebb a hideg oldali szám, annál jobban bírja az olaj a hideget, és minél nagyobb a W utáni érték, annál jobban bírja a nagy teljesítménnyel járó forróságot.
Érdekesség: az 5W és 0W kezdetű motorolaj nagy valószínűséggel csak szintetikus lehet, ugyanis ilyen jó viszkozitási értéket a természet nem nagyon tud biztosítani. Tipp: városi használathoz érdemes hidegállóbb olajat venni
Miért mondom azt, hogy akkor is érdemes olyan olajat venni, ami a -35 fokot is bírja, amikor nem nagyon megy a hőmérő higanyszála télen -30 fok alá?
Mert hideg indítás nem feltétlenül a külső hőmérséklettől függ.
Rövid távú, városi használat esetén a motornak nincs elég ideje arra, hogy elérje az üzemi hőmérsékletét, viszont értelemszerűen ekkor is szükség van a motorolaj gyors kenésére – ezért kell olyan olajat választani, ami kellő sebességgel tud szolgálatba állni, minden körülmények között.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.